Skip to main content
Karrierváltás & Sabbatical

Karrierváltás & Sabbatical

By HR Portál

Bátorság. Változás. Önismeret.

Beszélgetés olyan bátor emberekkel, akik gondoltak egy nagyot és elindultak a változás, önmegvalósítás útján. Karrierváltók vagy alkotói szabadságot töltők a világ bármely pontjáról, akik életük sorsfordító szakaszában fejest ugrottak az ismeretlenbe. Változásra vágytak. A fejlődés útján olykor elbuktak, számtalanszor újraterveztek, azonban kitartásuk és önmagukba vetett hitük inspiráló és elgondolkodtató lehet mindannyiunk számára.
Available on
Google Podcasts Logo
RadioPublic Logo
Spotify Logo
Currently playing episode

Topmenedzserből árufeltöltő, portás, majd színész: Czeczeli Tamás

Karrierváltás & SabbaticalOct 28, 2022

00:00
34:58
Az utazásokon keresztül önmagunk valódi megismeréséig: Pethő Anikó története

Az utazásokon keresztül önmagunk valódi megismeréséig: Pethő Anikó története

„Megtapasztaltam, hogy milyen egyedül lenni. A nettó egyedül nihilt. Mindeközben milyen kétértelmű ez, mert hogy fizikailag egyedül vagy, ugyanakkor meg az egész világ veled van és csak rajtad múlik, hogy kihez kapcsolódsz. Hogy ez milyen ellentmondásos?!” – mondja Pethő Anikó, fejvadász, karriertanácsadó, aki 2015-ben egy meghatározó lelki kimerülés következményeként, 15 év hr tapasztalattal a háta mögött megingott, és majdnem felszámolta addigi életét és vállalkozását. Helyette Nepálba utazott, ahol rádöbbent, mennyire igaz a mondás, miszerint egyedül születünk és halunk meg. Mennyire magunkra vagyunk utalva, hiába vesz körül minket egy megtartó szociális háló. „...ugyanakkor mégsem vagyunk egyedül, mert ha kinyitod a szádat és megtanulsz kérni, megtanulsz kommunikálni, megtanulod az igényeidet megfogalmazni, akkor nincs vége a világnak.” Anikó arról is mesél:

  • Hogyan ismerte fel a kiégését? Milyen tüneteket vett észre magán?
  • Hogyan sikerült belőle kilábalnia?
  • Mi billentette ki a mindennapi mókuskerékből?
  • Hogyan tudott megújulni, ezáltal a vállalkozását is fejleszteni?

Linkedin megmondóemberként leírja, amit gondol és vállalja annak kimenetelét. Sőt! Együttgondolkodásra buzdítja az embereket, mert abban hisz, hogy nem egy szemszög létezik, csak itt Magyarországon is több millió nézőpontból tudunk építkezni. Posztjaiban feltesz egy kérdést, a kommentelők különböző szempontokat ütköztetnek, így mindegyik komment helytálló lehet. Hallgatóink olyan kérdésekre kapnak még válaszokat Anikótól, mint:

  • Miért lett alkalmazottból vállalkozó?
  • Hogyan tud cégvezetőként megújulni?
  • Miért utazással tölti az alkotói szabadságát?
  • Saját vállalkozás révén hogyan tudja megengedni magának, hogy ne a munkával foglalkozzon az utazásai során?
  •  Milyen személyiségbeli változások zajlanak le benne az útjai alatt? 

„Nagyon sokáig játszottam a business girlt vagy business woment, mert hogy én vagyok a vállalkozó és nekem ilyennek vagy olyannak kell lennem... határozottnak, egyenesnek, nem nőisenek. Felvettem egy szerepet, pont azért, mert férfiakkal tárgyaltam. Mindig nadrágkosztümbe mentem a megbeszélésekre. Igyekeztem mindig idomulni az ügyfelekhez. De hogy mindez nekem természetes-e és ki voltam igazán a kosztüm alatt? ..... Nekem ez az utolsó utáni szempont volt.” Amikor Anikó felismerte, hogy ez a fajta viselkedés már nem komfortos számára, mert elképesztő mennyiségű energiáját felemészti, hogy mindig valamilyen legyen, bizonyos szituációkban valamit képviseljen, ami nem önazonos, akkor feltette magának a kérdés: Vajon tényleg elvárják ezt tőlem? vagy ezt én várom el magamtól? „És rájöttem, mindenkinek akkor lesz jó, ha felvállaljuk önmagunkat!” – ami Anikó alapértéke is. A beszélgetésünkből kiderül:

  • Miért tartja magát szabad embernek?
  • Az utazás menekülés vagy gyógyír számára?
  • Hogyan került válságba az identitása?
  • Hogyan került egy szobába három idegennel és lett rájuk utalva napokig?
  • Mit jelentenek számára a hiedelmek és az ősbizalom?
  • Miért van szükségünk emberi kapcsolódásokra, történetekre?
  • Miért jó, amikor azt érzed, hogy bízhatsz a világban?
  • Milyen mélypontot élt meg Izlandon, 2016. december 25-én?
  • Karrier-tanácsadóként miért ajánlja az utazást azoknak, akik épp válságban van?
  • Milyen szerepe van a csendnek az életünkben?

A podcast végén pedig együttgondolkodásra invitáljuk a hallgatókat utazás és sabbatical leave összefonódásának kapcsán. Többek között azon morfondírozunk, miért lenne hasznos a cégeknek bevezetni a sabbatical leavet? Mit adna a munkavállalónak?

 

Vendég: Pethő Anikó, az Aareonson Consalting alapítója, fejvadász, karrier-tanácsadó.

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

May 11, 202350:42
Szendőfi Balázs: zeneszerzőből természetfilmes

Szendőfi Balázs: zeneszerzőből természetfilmes

„Amint a természetfilmes pályára léptem, minden magától történt. Minthogyha egyszer csak a saját utamra találtam volna.” – mondja Szendőfi Balázs, aki zeneszerzőből lett természetfotós. Utópisztikus világképet fogalmaz meg, amikor azt mondja a szakmájáról, hogy tulajdonképpen a mai korban természetfilmet forgatnak természet nélkül. 

Balázst korábban érintette meg a természet iránti szeretet, minthogy szolfézsra járt volna. Mégis zeneszerzői pályára lépett, amiben családjának is jelentős szerepe volt, hiszen édesapja Szendőfi Attila hangszerkészítő mester, édesanyja pedig Fekete Mária karmester, a Pesti Magyar Színház zenei vezetője.

Zeneszerzői múltja határozottan támogatja jelenlegi karrierjében, a nézők sokat hivatkoznak természetfilmjeinek egyediségére. Beszélgetésünkben fény derül egyediségének okaira, illetve arra is:

  • Miért természetfilm, ha már filmekről beszélünk? 
  • Miért Magyarországon alkot?
  • Milyen lépéseket tett meg annak érdekében, hogy természetfilmes pályára lépjen?
  • Hogyan alakította a kapcsolatrendszerét?
  • Miért volt jókor, jó helyen a 2010-es évek közepe tájékán? Milyen érveket sorakoztat fel?

Tulajdonképpen nem akart filmezni, nem is volt nagy természetfilm fogyasztó. Kutatási tevékenysége kapcsán fogott először kamerát a kezébe. A halfogási tevékenységet mellőzve szeretett volna egy mintát nyerni adott kisvíz halfaunájáról, víz alatti felvételeken keresztül. Előtte mindez csak halfogási tevékenységgel volt lehetséges.

  • Mire volt szüksége ahhoz, hogy elhiggye magáról van helye a filmesek között?
  • Miért igyekszik olyan témákat megjeleníteni, amit eddig még senki más nem tett meg?
  • Hogyan működik manapság a természetfilmezés és miben tér el Balázs filmkészítési morálja?

A Hegyek-völgyek halai című dokumentumfilmje (2018) után felfigyelt rá a közönség és a szakma is. Karrierjében az igazi áttörést a pandémia hozta. A podcastben az is kiderül, miért. Beszélgetünk még pályázati finanszírozásról, Balázs pénzhez fűződő viszonyáról, miért küldetése az ismeretterjesztés, figyelemfelhívásról, szélmalomharcról, milyen változásokat sikerült véghez vinnie a filmjei segítségével és hogy miért lenne szükség világszintű szemléletváltásra a természetünk megóvása érdekében. Balázs üzen azoknak a karrierváltóknak, akik filmes pályára lépnének és mesél arról, is miben tanítja őt a felnövekvő generáció.


Vendég: Szendőfi Balázs

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

Apr 26, 202339:38
Szilágyi Nóri, a sütik és torták koronázatlan királynője

Szilágyi Nóri, a sütik és torták koronázatlan királynője

Szilágyi Nóri több évtizedes útkeresés után sütik és torták koronázatlan királynőjeként találta meg önmagát és álmai munkáját a Street Kitchen online magazinnál 2017-ben. Kacskaringós út vezetett idáig. Úgy emlékszik vissza gimnazista éveire, hogy „...fogalmam sem volt mi akarok lenni.” A mai napig becsüli azokat a fiatalokat, akik szülői noszogatás nélkül tudják, hogy mi az az első három hely, ahol folytatni szeretnék tanulmányaikat, vagy pláne határozott elképzelésük van arról, mivel szeretnének foglalkozni majd felnőttként. Véleménye szerint: „Nem baj az, ha nem tudja az ember, hogy mit akar csinálni. Az a lényeg, hogy mindig valamit csinálj és ne az legyen, hogy az ember csak ül és nem csinál semmit.”

 

Végül geográfusként végzett az egyetemen, majd egy véletlennek köszönhetően lett idegenvezető és huzamosabb ideig külföldön élt. Többek között baristaként, fotósként, fogászati asszisztensként is kipróbálta magát, mielőtt rátalált jelenlegi hivatására. Podcastünkben arra keressük a tuti receptet, miért éri meg kalandozni annak, akinek huzamosabb ideig nincs konkrét elképzelése a jövőjét illetően. 

  • Hogyan találhatunk rá egy igazi beszippantós munkakörre és munkahelyre? 
  • Mit csinál manapság a torták és sütik koronázatlan királynőjeként?
  • Miért az egyik legkedvesebb tetoválása a kis herceg?
  • Hogyan lett belőle bányászlány?
  • Mit adott neki a geográfia, amit a mostani karrierjében tud kamatoztatni?

Nóri kislány kora óta előszeretettel mélyedt el különféle kreatív tevékenységben: hímzett, varrt, gobleinezett, rajzolgatott. Jelenleg a sütikészítésben is úgyan így el tud merülni. 

Annak idején egy véletlennek köszönhetően lett idegenvezető, a protokoll ügyintéző képzés jelentkezők hiányában nem indult el. Bár abban az időben Nóri abszolút nem mert közönség előtt előadni, sőt, kifejezetten nehezére esett megszólalni nagyobb társaságban, mégis megfogadta Nóra, az iskolaigazgató javaslatát és elvégezte az idegenvezető képzést. Ma már nem okoz gondot számára tömeghez szólnia, ezt igazolják a több tízesres megtekintéssel bíró Felzabáltuk youtube videók is.

  • Honnan indult útjára a sütik iránti szeretete?
  • Mi az a Sütigolyó? és miért terápiás számára?
  • Hogyan sikerült kigyógyulnia az anorexiából egy szerelemprojekt által?

2017-ben az instagram oldalára feltöltött sütis képeknek köszönhetően figyelt fel rá Fördős Péter, a Street Kitchen egyik alapítója, aminek köszönhetően Nóri otthagyta fogászati asszisztensi munkáját és lett a Street Kitchen egyik oszlopos tagja. Úgy emlékszik vissza a kezdetekre: „Kishitű vagyok és maximalista. Előfordult, hogy elfelejtettem enni az SK-s kezdeti időszakban, mert annyira teljesíteni akartam.”

  • Hogyan tud megújulni a munkája során?
  • Hogyan vált valóra azon vágya, hogy saját könyve legyen?
  • Milyen jövőbeni tervei vannak?
  • Mikor nyit cukrászdát a sütis lány?
  • Folytatja a sütis blogját?

És végezetül Nóri tanáccsal is ellátja azokat, akik kissé elkeseredtek, mert régóta nem találják helyüket a munkás hétköznapokban.


Vendég: Szilágyi Nóra

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

Apr 13, 202341:56
Váradi Csilla: „Ha egy belülről érkező hívást kapok, akkor mennem kell.”

Váradi Csilla: „Ha egy belülről érkező hívást kapok, akkor mennem kell.”

Gyermekkora óta élt benne az a kép, ahogy egy kolostorban ül és buddhista környezetben meditál. „El akartam vonulni egy kolostorba. Két hétre.” – meséli Váradi Csilla, az eMAG HR igazgatója, aki egyetlen hátizsákkal indult útnak 2018-ban, hogy megkezdje 4 hónapos elvonulását. Csak az oda-vissza repülőjegyét vette meg. Amikor Katmanduban találta magát, a környező hegyek és táj látványa arra sarkallta, hogy bolond lenne elvonulni egy kolostorba, inkább a természetben tölti ideje nagy részét. A podcast első felében megtudhatjuk milyen véletlennek köszönhetően váltott pályafutása kezdetén Csilla és került tanácsadói oldalról vállalati közegbe hr asszisztensként. Ekkor kezdte építgetni azóta is felfelé ívelő karrierjét, melyet 2-4 évente váltások színesítenek. - Milyen véletlennek köszönhetően került a vállalati oldalra? - Miért van szüksége új kihívásokra? - Mikor jön el az a pont, amikor még építkezik egy munkakörben, majd kezdi elveszíteni a lelkesedését? Mielőtt elindult felfedezni Dél-Kelet Ázsiát, alkotói mélypontra került munkahelyén az AVON-nál. Rengeteg időt és energiát fektetett akkori munkakörébe és úgy érezte nem tudja mi lesz a következő karrierlépése és honnan tud majd ismét energiát meríteni. „Mintha kipukkant volna egy lufi és nem tudtam tovább honnan töltődni. Az egyik futóverseny alkalmával ugrott be az a kép, hogy el kellene utaznom. Mert nem az a problémám, hogy nem élvezem azt, amit csinálok, hanem most pihenésre van szükségem és arra, hogy teljesen más perspektívából tudjak ránézni az életemre.” – idézi fel Csilla az első sabbatical leave-jének történetét. - Hogyan tálalta kérését a főnökének és milyen fogadtatásra talált? - Mit ad Csillának az ultrafutás? Hogyan segíti a döntéshozatali képességét? - Miért Dél-Kelet Ázsiát választotta úticéljául? - Hogyan tervezte meg az útját? - Mivel nyugtatta a környezetét? Véleménye szerint Magyarországon az emberek többsége úgy gondolja, hogy külföldre utazni veszélyes. Pedig egyáltalán nem veszélytelenebb, mint például egy magyar erdőben sétálni. „Ha az ember betart bizonyos írott és íratlan szabályokat, akkor nem érheti baj. Aki józan paraszti ésszel gondolkodik és átgondolja azt, hogy mit miért cselekszik, az nem kerülhet bajba.” - Mikor és miért van jelentősége az intuíciónknak? - Mikor érezte igazán önfeledtnek magát? - Mi a közös metszete a HR igazgatói és privátszférás énjének? - Miért okozott nehézséget számára újra beilleszkedni a magyarországi hétköznapokba Ázsia után? - Mit tanult meg az útja során (akár készség szintjén), amit a mai napig alkalmaz a mindennapjaiban? - Mire tud még mindig ’ráparázni’? Amikor Patai Zoltánnal (a Foodpanda egykori ügyvezető igazgatója) interjúzott érezte azt, hogy megérkezett. Akkor mégis miért távozott a Foodpanda HR igazgatói székéből és döntött úgy 2022-ben, hogy második sabbatical leave-jének úticélja El Camino lesz? A 33 napos elvonulás ideje alatt szeretett volna önmagára fókuszálni. Még édesapjától kapott gyerekfejjel egy El Camino kézikönyvet, mert minden vágya volt a zarándokutat végigjárni. „Apukám a tavalyi évben elhunyt és úgy gondoltam, hogy akkor itt az idő belevágni az El Caminóba. Nekem ez egy feldolgozás, elengedés volt. Ahogy a Foodpandát elengedtem, úgy apukámat is.” - Mennyivel tudatosabban készült a második elvonulására? - Miért volt rajta egyfajta belső nyomás? - Mire taníthat meg minket egy utazás? - Kinek javasolja a sabbaticalt? Arról is beszélgetünk a podcastben, hogy Csilla mennyire tartja reálisnak, hogy Magyarországon 5 éven belül a juttatási csomag része legyen a sabbatical leave, akár a jelenlegi munkahelyén. Kiderül milyen értékek mentén éli az életét és mit tanácsol Csilla azoknak, akik váltásban gondolkodnak.


Vendég: Váradi Csilla

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

Mar 30, 202341:25
Iflinger Zsolt: vámtisztből kávézótulajdonos

Iflinger Zsolt: vámtisztből kávézótulajdonos

Zsolt eredetileg katonai pályára készült, mivel erős vágyat érzett arra, hogy a hazáját szolgálja. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elvégzése után vámtiszti szolgálatot Záhonyban és Kisvárdán látott el. Mivel hosszú távon nem szeretett volna több száz kilométerre elszakadni a pilisvörösvári barátaitól és családtagjaitól, valamint a rendészeti pálya kötött keretrendszerében sem tudta elképzelni magát, váltott. A pandémia kirobbanása előtt 10 nappal nyitotta meg újhullámos kávézóját, melyre három évet készült. Véleménye szerint: „Ha valaki hisz egy projektben, akkor azt át kell vinni tűzön-vízen.” A podcastből többek között arra is fény derül:

  • Hogyan ismerkedett meg Zsolt azzal a kávéval, amelynek citrusos ízvilága elvarázsolta?
  • Minek hatására esett le a tantusz számára, hogy a későbbiekben kávékkal szeretne foglalkozni?
  • Mit tett azért, hogy közelebb kerüljön tudása gyarapításához és vágyai beteljesüléséhez?
  • Miért járt el önként és dalolva, a hétvégéit is beáldozva kávézókba tanulni?

Amikor eldöntötte, hogy nyitni fog egy kávézót valahol Pilisvörösváron, akkor budapesti kávézókban vállalt főállást, hogy a szakma csínját-bínját kitanulja. „Nyilván anyagi szempontból tök nagy visszalépés volt, de tudtam, ha ezt nem így csinálom meg, akkor nem lesz hiteles a dolog. Szerintem az a legrosszabb, amikor egy (kávézó) tulajdonos sem képes azt prezentálni, amit ő is elvárna máshol.”

A pilisvörösvárosi lokáció azért különleges számára, mert „mondjuk péntek délután, amikor nagy a tumultus a kávézóban, egyszer csak megjelenik a piliscsabai nagymamám, hogy: Szia, Mucikám! vagy betérnek az általános iskolai tanáraim, az unokanővérem a kisfiával...mindez nagyon személyessé és különlegessé teszi számomra a helyet.”

A Mozaik újhullámos kávézó egy szerelemprojekt, amit Zsolt kvázi a nulláról építette fel, azonban szülői támogatása nélkül ez nem ment volna.

  • Miért kávézó? És miért Pilisvörösvárról indult útjára a Mozaik újhullámos kávézó?
  • Miért szerelemprojekt a kávézó?
  • Mitől újhullámos Zsolt számára a kávézó?
  • Hogyan indult el az úton, amikor már megfogant benne a vágy, elegendő tapasztalatot gyűjtött és rátalált a megfelelő üzlethelyiségre?
  • A család mellé állt, a barátok hezitáltak. Miért?
  • Mennyiben és miben változott a kávézó koncepciója a kezdetektől a megnyitás pillanatáig? És miért?

A nyitást követő 10 napon keresztül teltházzal mentek, érkeztek a pozitív visszajelzések, majd a pandémia miatt hirtelen be kellett zárnunk. Mindez kreativitásra ösztönözte őket, aminek eredményeként a kávé mellett, a környékbeli termelők portékáit is árulni kezdték.

  • Milyen tanulságokat szűrt le az elmúlt 3 év távlatából, ami vállalkozóknak is tanácsul szolgál?
  • És miért gondolja meg jól az, aki kávézót szeretne nyitni?
  • Mi az, amit vezetőként meg kellett tanulnia, amiben megerősödött és amit el kellett engednie?
  • Mi az a Geisha variáns és miért szeretné azt életében legalább egyszer megkóstolni?
  • Végezetül megérte Pilisvörösváron kávézót nyitni?
  • Miért fontos a türelem szerepe egy vállalkozás életében?

A beszélgetés végén Zsolt olyan tanácsokkal látja el a váltani vágyókat, melyeket a saját bőrén megtapasztalt és az is kiderül milyen tervei vannak a kávézóval kapcsolatosan, amely hasonlóan pátoszos, mint az a múltbéli vágya, hogy a hazáját szolgálja.

Vendég: Iflinger Zsolt, a Mozaik újhullámos kávézó alapítója 

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

Fotó: Mudra László

Mar 16, 202333:34
Iflinger Zsolt: vámtisztből kávézótulajdonos- előzetes

Iflinger Zsolt: vámtisztből kávézótulajdonos- előzetes

2. epizód vendége: Iflinger Zsolt, a Mozaik újhullámos kávézó tulajdonosa.

Mar 15, 202301:18
Kisgyörgy Éva: auditorból utazóblogger

Kisgyörgy Éva: auditorból utazóblogger

„Ne izgulj, végül minden kiforrja magát!” - tanácsolja Kisgyörgy Éva, blogger nevén Travellina azoknak, akik váltásban gondolkodnak. Többek között az is kiderül legújabb Karrierváltás & Sabbatical podcastünkből, hogy mire alapozza ezen bölcseletét.

Éva 146 országot fedezett fel eddigi utazásai során és 2011 óta főállású utazó. Részben saját maga, részben szponzorációs együttműködésekből fedezi utazásai költségét.

Online útinaplóját a ’90-es évek derekán indította útjára, névpályázatot hirdetett az ismerősei között, melyet az Ernst & Young egykori magyarországi vezérigazgatója nyert meg. A podcast első részében fény derül arra:

  • Mivel jár az utazóbloggerség?
  • Hogyan képzeljük el a napjait?
  • Mennyi időt utazik egy évben?
  • Hogyan képzeljünk el egy szponzorációs utazást?
  • Éva mivel alapozta meg korai nyugdíjas éveit és utazóblogger életmódját?
  • Mennyire volt lemondásokkal teli az a 20 év, amit nagyvállalatoknál töltött?

Az Arthur Andersennél (szerk.: az egyik legnagyobb könyvelőirodaként tartották számon az 1990-es években a világon) töltött négy év alatt nem született egészséges gyermek a magyarországi iroda dolgozóinak, mert olyan stresszben éltek és hatalmas nyomás volt rajtuk. Mindezek ellenére jól érezték magukat és mint mondja: „...mindenki nagyon hálás annak a négy évnek, mert az teremtette meg a további alapot, karrier szempontjából is. A mai napig összejárunk a kezdő társasággal.”

Milyen ’aranykalitka’ jellegű munkakört töltött be a Matávnál és miért szűnt meg a munkaviszonya 15 év után, akkor már a Telekomnál? A 2011-es év nemcsak hivatásában okozott egy törést, magánéletileg is nehéz időszakot élt meg: „A körülmények zaklatottak voltak a szüleim miatt.”

  • Mi történt Évával az elkövetkezendő években?
  • Hogyan vált hivatásos utazóvá?
  • Mennyire volt tudatos döntés a karrierváltása?
  • Milyen készségekben, kompetenciákban erősödött meg a nagyvállalati évek alatt, amelyeket a blogger életében is remekül hasznosít?
  • Mire van szüksége annak, aki ezt a fajta életmódot választja? Mire készüljön fel? Egyáltalán mi az, amivel úgymond számolnia kell utazóbloggerként?

„A mai napig nem vállalok el semmi olyat, amihez nincs kedvem. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a blogom és az utazás a szenvedélyem. És nem szeretném, hogy ez a szenvedély munkává váljon. Látom a külföldi kollégákon, hogy milyenné válik ez a szenvedély, amikor átalakul munkává.” Beszélgetünk még családalapításról, szerelemről, barátokról, töltekezésről, digitális nomádokról és hogy miben tartja magát magának való embernek.

A podcast záró soraiban pedig tanáccsal látja el azokat, akik váltásban gondolkodnak.


Vendég: Kisgyörgy Éva, alias Travellina

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

Mar 03, 202340:57
Puzsér Róbert: "A különböző nézőpontok, szempontok ötvözésében és versenyében hiszek."

Puzsér Róbert: "A különböző nézőpontok, szempontok ötvözésében és versenyében hiszek."

„Már nem az anyámtól örökölt pénzből élek. Már megtudok élni abból, ahogyan megnyilvánulok. Nagyon sokáig nem volt ám így. Az első nyolc évemet úgy töltöttem a nyilvánosságban, hogy nem éltem meg abból, amit csináltam. Sőt! Előfordult, hogy nekem kellett fizetnem azért, hogy egyáltalán műsort vezethessek.” – mondja őszintén Puzsér Róbert, publicista, amikor arról beszélgetünk minek köszönhetően engedheti meg magának a karakán, olykor pusztítóan szélsőséges véleményformálás szabadságát. Karrierépítésről, ’puzsérságról’ és karaktergyilkosságról is beszélgettünk legújabb Karrierváltás & Sabbatical podcastünkben, melyben arra is fény derül, mit és hogyan szeretne Robi létrehozni az elkövetkezendő 5-10 évben, ami jóval nagyobb, átfogóbb és széleskörűbb, mint a puzsérság.

A helyes hozzáállás a karrierhez, ha az ember nem a megélhetéséhez rendeli hozzá az identitását, illetve az egzisztenciáját, hanem éppen ellenkezőleg. Robi karrier tanácsa, hogy ne a munkaerő piacot figyeljük, hogy kik élnek jól, meg hogyan élnek meg belőle jól, mert az ahhoz való igazodás, a személyiségünk deformálásával jár és nem ér annyit a hónap végi fizetés, az egzisztencia. Másképp fogalmazva: „Nem ér annyit az az úszómedencés villa, meg a nyitott fedelű sportautó.” Hogyan tudjuk azt a fajta szabadságot megteremteni, hogy az egzisztenciánkat a saját flownkhoz rendeljük?

A podcastet meghallgatva többek között olyan kérdésekre kapunk választ, hogy:

  • miért nem éri meg a személyiséghamisítás?
  • miért kevés önmagában a „pofázástól flowba kerülni”?
  • mi a különbség a szégyentelen celebség és érvényes értelmiség között?
  • miért fontos alázatosnak lenni?
  • hogyan tud valaki érvényes szereplője lenni a nyilvánosságnak?
  • milyen nemesebb cél eszköze a puzsérság? Hogyan táplálja azt?
  • milyen hallgatóságnak szeretne ’megfelelni’?

„Demokratának lenni, annyit jelent, mint nem félni. Nem félni a hónap végi csekktől, nem félni a megélhetésemnek a biztonságától, nem félni attól, mi lesz velem a következő hónapban, ha én itt és most kimondom azt, amit gondolok.” – mondja a publicista. Vagyis a ’kisember’, kis egzisztenciával, nem engedheti meg magának a szabad véleménynyilvánítás, a szabad gondolkodás luxusát. Hogyan sikerült Robinak elérnie az anyagi függetlenséget, a megfelelés nélküliséget, az egzisztenciális biztonságot és a kompromisszumok nélküli tartalomgyártás szabadságát?

Elmondása szerint 2005-től már politikai, közéleti megmondó státuszt tölt be. Majd miután az összes munkahelyéről kirúgták, „kiszippantották a tüdőmből a levegőt”, gyakorlatilag megsemmisítették a nyilvánosságban, mert arra a fajta függetlenségre, középen állásra, mindkét kurzus elutasítására, kritikus attitűdjére sem piac, sem fogadókészség nem volt az elitben. „Sem a gazdasági elitben. Főleg a szponzorok kritizálására, a tőke, a multinacionális érdekek, a részvénytársaságok kritikájára, egyáltalán a kapitalizmus kritikájára nem volt fogadókészség az elit berkeiben. Kinyírtak mindenhonnan.” Miért többszörös karaktergyilkosság áldozata? Hogyan tudott ezekből talpra állni? Sőt! Akár építkezni? Hogyan összeegyeztethető számára morálisan, értékrendben a politikai hovatartozástól független munkavégzés?

A podcast lezárásához közeledve megtudhatjuk:

  • milyen Puzsér Robi otthon, a négy fal között?
  • milyen értékek mentén éli az életét?
  • miért veszélyes az igazság elvet alárendelni az irgalom elvének és vica versa?
  • milyen karrier tanácsot ad a felső oktatásból kikerülő fiatal generációnak?
  • mit kíván magának 2023-ra? Milyen hosszútávú tervei vannak?

Vendég: Puzsér Róbert, publicista

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

Dec 30, 202201:02:04
Pistyur Veronika: „Életem egy-egy szakaszában mindig volt olyan ember, aki nagyon hitt bennem.”

Pistyur Veronika: „Életem egy-egy szakaszában mindig volt olyan ember, aki nagyon hitt bennem.”

„Nem a hatalom ijesztő, hanem a hatalommal való visszaélés.” – mondja Pistyur Veronika, a Bridge Budapest és az Oktogon Ventures társalapítója és vezetője, a vezetővé válásról.  Véleménye szerint senki sincs arra kényszerítve, hogy vezető legyen. „Ez egy döntés. Döntés, hogy neked a hatalom, a befolyásolási képesség az fontos.” Miközben már megtanultuk jól definiálni a jó vezetőt, évtizedek óta azon dolgozunk, hogy attitűdben is jó vezetőket képezzünk. Miért? Milyen a jó vezető Vera szerint? És ő hány százalékban fedi le a saját maga által megfogalmazottakat?

Nem egyszerűen beazonosíthatónak vallja magát. A ’Te mi vagy?’ kérdésre nem őt, hanem inkább a környezetét zavarták a válaszok. Tizennyolc éves korában már kényszervállalkozó, majd tizenöt éven keresztül a média világában építette karrierjét, mint riporter, szerkesztő, főszerkesztő, aztán műsorvezető. Röpke két évig az alkalmazotti létbe is belekóstolt, majd rájött, hogy magas az autonómia igénye, szeret döntéseket hozni és felelősséget vállalni, így ismét vállalkozni kezdett. 25 évesen saját produkciós irodát és kommunikációs ügynökséget is vezetett. Amennyiben címkéznénk az eddigi munkáit, akkor többek között a vezető, partner, mentor, üzleti tanácsadó a Cápák között, legbefolyásosabb listán szereplő, civil, vállalkozó, álmodozó, nyilatkozó, konferenciázó, egyenlőség mellett elkötelezett, pragmatikus idealista közül választhatnánk.

Tizennyolc érték mentén éli és szervezi mind a magán-, és szakmai életét, ezekből is szemezgetünk a beszélgetés alatt, mivel Vera elmondása alapján nem értékeljük eléggé az értékek világát és hogy ennek milyen jelentősége van a döntéseinkben. „Azt tapasztalom, a legtöbb vezető nincs tisztában az értékeivel. Soha nem tette fel magának azt a kérdést, hogy őt a hosszútávú döntéseiben milyen értékek befolyásolják a leginkább. Azt meghatározni, hogy vezetőknek mi lehet a közös értéke, azt meg szinte lehetetlenség meghatározni.” Pedig a jövő generációk iránt érzett felelősség lehetne egy közös érték, egy közös bázis. Miért tartja fontosnak, hogy az általa megfogalmazott 18 értéket közszemlére tegye a honlapján? Egyáltalán miért fontos számára a visszaadás, hitelesség, öröm, méltóság vagy a kooperálva konkurálás?

Mentorként vállalkozások százait látta közelről, nemrég egy fiatalok körében végzett felmérésből kiderült, hogy a vállalkozni vágyó nőknek nincs önbizalmuk kipróbálni magukat, mert a környezetük lebeszéli, nem támogatja őket. Mint mondja számos olyan vállalkozót ismer a környezetében, akik „...10-15 éve vállalkoznak és a vasárnapi ebédnél még mindig az mondják a szülők, hogy mikor lesz már tisztességes munkád.” Milyen önbizalomnövelő tippet ad Vera saját tapasztalatai alapján?

Kérdések, amelyeket boncolgatunk a podcastben:

·  Mit jelent Vera számára a karrierváltás?

·  Minek köszönhetően váltott? Mi az, ami hajtja előre?

·  Miből gyökerezik a vállalkozói attitűdje?

·  Miből fakad a hiányérzete?

·  Mi segített Verának az önbizalom tuningolásban?

·  Mi jelentősége van annak a kérdésnek, hogy: Mi a legrosszabb, ami történhet?

·  Miért mondja azt, hogy „Nem az unikornis vidéken lakunk, ahol minden rózsaszín, vattacukorból van és gumicukor ágyon fekszünk. Nem így élünk.”?

·  Miért Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary ügyvezető igazgatójának elgondolkodtató felvetéséve példálózik a vezetői közösségépítésre?

·  Mennyi mindenre van lehetőségünk az életben?

·  Mennyi mindent tudunk befolyásolni?

·  Milyen félelmét küzdötte le utóbb?

·  Mit kíván magának 2023-ra?

Praktikus, mindenki számára elérhető és Vera által már a való életben validált, gyakorlati útmutatót adunk a hallgatóknak.


Vendég: Pistyur Veronika

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

Dec 23, 202247:37
Református lelkészből programozó: Nagy Gergely története

Református lelkészből programozó: Nagy Gergely története

„Gyorstalpalón kellett behoznom 15 évet az életemből.” – mondja Nagy Gergely, programozó, református lelkész, a Kálvinista Apologetika vezetője, aki elmondása szerint óriási lelki lemaradásban volt az átlagemberhez képest, amikor idén februárban elhagyta az egyház biztonságot nyújtó, akol melegét. Egyelőre nem vállal lelkészi szolgálatot, helyette IT szakemberként dolgozik egy erősen profitorientált környezetben.

Programozóként egyfajta szabadságot, függetlenséget él át, munkája nincs helyhez vagy politikai oldalhoz kötve. „Ez ad szabadságot ahhoz, hogy a véleményemet igazán hitelesen tudjam képviselni a kulturális térben.”

Hallgatóink olyan kérdésekre kapnak válaszokat Gergelytől, mint:

  • Miért jár április óta pszichoterápiába?
  • Mi vezetett oda, hogy február óta nem vállal református lelkészi szolgálatot?
  • Miért a 30-as évei közepén váltott?
  • Miért junior front end programozó lett belőle és hogyan készült a tudatos váltásra?
  • Mi az, amit leginkább megtanult a karrierváltásból?
  • Hogyan illeszkedett be egy erősen profitorientált közegbe?
  • Miért a lelkészi hivatást választotta 2006-ban? Élesen véget ért egy karrierút? Hogyan tekint karrierútjára 5-10 éves távlatban?
  • Saját megélései alapján milyen tanácsot adna a karrierváltóknak, amellett, hogy: „Ne féljenek! Meg lehet ezt tenni.”?
  • Mit kíván a társadalomnak 2023-ra?

Szakmai szempontból roppant kézenfekvőnek tűnik Gergely váltása, amely részben gyermekkori érdeklődésére vezethető vissza. Érzelmi oldalról pedig az vezérelte, hogy: „...önazonos tudok-e maradni, fel tudom-e vállalni magam olyannak, amilyen vagyok, hitelesen tudom-e képviselni a véleményem és tudok-e szembenézni saját magammal. És meg merem-e tenni azokat a lépéseket, amiket meg kell tenni ahhoz, hogy egy teljesebb és jobb ember legyek.”

Podcastünkből az is kiderül, hol tart most ezen az úton.

Vendég: Nagy Gergely, programozó, a Kálvinista Apologetika vezetője, refomátus lelkész, illetve a Károlyi Gáspár Református Egyetem phd hallgatója.

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

Dec 15, 202232:10
Televíziós szerkesztőből, papír- és könyvrestaurátor: Bősze Tímea

Televíziós szerkesztőből, papír- és könyvrestaurátor: Bősze Tímea

Bősze Tímea művészettörténet szakra készült. Mivel édesapja oda nem jó szívvel engedte el, mondán: „abból megélni nem lehet”, történelem szakon végzett Pécsen. Ezt pedig az ELTE pszichológia követte. Szerkesztő-műsorvezető, riporterként helyezkedett el az V. kerületi televíziónál, egy kommunikációs képzést követően. MÜOSZ újságíró suli, majd kereskedelmi TV-től országos TV-be vitte a karrierje, jelenleg pedig papír- és könyvrestaurátorként dolgozik. Szabadúszóként.

Mint mondja: „Néha egy-egy tárgy annyira megható, abban az egyszerűségében és szépségében, amilyen.” Kedvenc munkadarabjai között szerepel például egy 16. századi pergamenkötéses könyv, atlaszgyűjtemény, vagy akár Gróf Széchenyi István nagy vitát kavart Hitel című, első kiadású könyve, ami roppant egyszerű, papír borítású könyv.

Mit csinál pontosan papír- és könyvrestaurátorként? Kik az ügyfelei: magánemberek, könyvkereskedők, intézmények? Mennyire drága mulatság a 21. században restauráltatnunk?

A Timihez került tárgyak nagy része menthető, ám azt érdemes mérlegelni, hogy ár-érték arányban megéri-e a szolgáltatásait igénybe venni. Érdemes-e arra a bizonyos tárgyra bármennyit is költenünk? Előfordul, hogy mindezt a piaci értéke nem indokolná, ámbár az érzelmi értéke igen.

Mennyire van igény a mai világban a könyv- és papírrestaurátorok munkájára, hiszen Timi luxusterméket állít elő. Mennyire hiányszakma ma Magyarországon ez a szakma? Milyen képzési lehetőségek állnak rendelkezésünkre? Timi munkavégzése szempontjából ritka, mint a fehér holló, hiszen szabadúszó restaurátorként dolgozik, nem alkalmazottként egy levéltár vagy múzeum kötelékében.

Ugrunk egy nagyot az időben. Amikor Timi televíziós szerkesztő-riporterként dolgozott, rutinszerűvé vált számára a munkája, szeretett volna kilépni a mókuskerékből. Pedig a kerületi televíziónál polgármesteri évértékelő beszélgetést vezetett, szerkesztett-vezetett híradót és kulturális műsort is. Mégis mibe fáradt bele? És miért döntött a családja mellett? Hiszen a jelenlegi hivatásában is megbújik a munka rabszolga része, a monoton és ismétlődő feladatsor.

Úgy fogalmaz: „Sokkal nagyobb az elszántságom ebben a hivatásban. Ráadásul sok minden rajtam múlik. Ha megy az üzlet, az is vagy ha nem megy, az is. Folyamatosan gondolkodásra serkent, hogy mi az, ami biztosítja a változatosságot.”

Pillanatok alatt eldőlt, hogy ezzel szeretne foglalkozni. Milyen esemény hatására történt ez így? Mi köze ehhez a Gutenberg könyvnyomdának? Azt mondja: „Nem véletlen, hogy művészettörténet szakra akartam menni. Középiskolásként rajzolni jártam. Nyilván nem vagyok egy Gauguin, de van kézügyességem és elég jól tudok rajzolni.”

Timi olyan mintákat hozott otthonról, készségben és képességben, ami kvázi tökéletesen ellentétes azzal, amit most csinál. Mint vállalkozóként, mint felfogásban, gyakorlati alkalmazásban. A családomból a vállalkozói mintát, bátorságot, normális értelemben vett önérvényesítést nem hozom. Viszont a saját családomban ezt a fajta kríziskezelést nagyon jól megtanultam. Azt is elmeséli, miért nem lett levéltáros. És mi az, ami a jelenlegi hivatásában a szabadság érzetét adja számára. Mi adta a fő motivációt ahhoz, hogy végül ugorjon és csak a restaurátor hivatásának éljen? Hogy ebből éljen meg? Hogyan tanult a krízishelyzetekből?

Mi az, ami Timinek segített, hogy berobbanjon a köztudatba? Ebben a szakmában látja magát évek múlva is? És mit tesz az ellen, hogy ez a munka ne váljon rutinszerűvé?

Mennyire keresett külföldön? Mire volt szüksége Timinek ahhoz, hogy ma ott tartson a vállalkozását illetően, ahol tart? Mit tanácsol a karrierváltóknak? És mit kíván magának 2023? Hasznos tippek, nemcsak karrierváltóknak.

Vendég: Bősze Tímea

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

Fotó: Csudai Sándor

Dec 02, 202233:10
Mihályi Gábor: Meg kell húzni azt a vonalat, amikor az ember még épül, nem leépül.

Mihályi Gábor: Meg kell húzni azt a vonalat, amikor az ember még épül, nem leépül.

Mihályi Gábor összesen 31 évet töltött különböző munkakörökben a Magyar Telekom cégcsoportban. Próbált ebbe nem beragadni. Mint mondja: „Ahhoz, hogy az ember inspirálódjon, szükséges a környezeti változás.” Ezzel a lendülettel fel is mondott. Ahogy kilépett az irodából az volt benne, hogy VÉGRE. Már másnap érezte, hogy jó döntést hozott és megkezdte pár hónapos alkotói szabadságát.

A beszélgetésből kiderül mivel foglalkozik a műszaki szolgáltatások területéért felelős, nagykereskedelmi vezető. Kinek a hívására szakította meg az alkotói szabadságát? És miért? Mi az az iparági nagy dobás, amire készülnek?

„Az emberi kapcsolat és az ügyfél kapcsolat felértékelődött. Régen sokkal fontosabb volt, hogy a számoknak megfeleljünk. Most meg azt gondolom sokkal fontosabb az, hogy előbb az ügyfeleknek feleljünk meg, mert abban hiszünk, hogyha az ügyfeleknek megfelelünk, akkor úgyis jönnek a számok.” – teszi az innovatív sugallatú kijelentést Gábor. Mi az, ami még vonzó számára a jelenlegi munkakörében?

Az adásból megtudhatjuk azt is, Gábor miért ment sabbatical leave-re és mi volt az első dolog, amivel kedveskedett, elsősorban a feleségének. Vajon megtervezte a szabadságát, vagy védőháló nélkül ugrott a semmibe? Miért szerette volna megfuttatni magát az álláskeresők piacán?

Azt mondja hosszú vajúdás végeredményeként választotta a sabbaticalt, bár elmondása szerint nem volt benne stressz, amin a közelállók is meglepődtek.

„Kettős a helyzet, mert az ember szeretné elengedni azt, amit csinál. Kilazítani a befeszült idegszálakat. Másik oldalról, hogy ha nagyon hosszú időre kiengedi azt és eltávolodik a szakmától, akkor kiesik a napi információ pörgésből. És ami addig az előnyöddé vált, hogy naprakész vagy, az elveszik.  Benne maradni a körforgásban, annak ellenére, hogy nem igazán akarsz dolgozni, viszont jó lenne a köztudatban is benne maradni...Ennek az egyensúlyát megtalálni olyan szintű kihívás volt, amivel tudatosan foglalkoznom kellett.”

Nagyon hisz a komfortzónán kívüli helyzetekben, viszont muszáj volt egyfajta napi rutint kialakítani a szabadsága alatt. Miért? És ez miben segített neki? Hogyan függ össze a hasznosság érzete és az élet értelme? Ezekre is fény derül a podcastünkből.

„Határozottan javasolnám mindenkinek, hogy sose felejtse el miért dolgozik, amikor dolgozik.” Itt a családra gondol. „Hajlamosak vagyunk nagyon a munkának alárendelni a családot és elfelejteni azt, hogy nem egyedül ülünk abban a hajóban. Már ha nem egyedül ülünk abban a bizonyos hajóban. Eddig is a család állt az első helyen, csak ők nem biztos, hogy ezt így érezték.” – mondja sajnálattal a hangjában.

Hogyan lehet a változást beiktatni az életünkbe - amikor legközelebb már egy nyugodtabb állapotunkban vagyunk, akár egy sabbatical leave után és kicsit átértékeltük az életünket, rangsoroltuk mi az, ami fontos, mi az, ami nem feltétlen? Hogyan állt ennek a megvalósításához? Milyen apró lépéseket iktatott be az életébe?

Mit gondol arról, Magyarországon valaha elfogadott lesz a sabbatical leave? Mire lenne szükség ehhez? Vezetőként hogyan reagálna egy olyan helyzetre, amikor látja az egyik emberén, hogy sabbatical leave-re lenne szüksége, ám annak lehetősége a céges keretek közé nem fér bele? Saját tapasztalata alapján mit tanácsol azoknak, akik sabbatical leave-ben gondolkodnak? Praktikus tanácsokkal lát el minket és hozzáteszi: „Ha valaki már képes volt döntést hozni, hogy alkotói szabadságra megy, akkor ne féljen ugrani, mert a védőháló úgyis fel fog tűnni. Olyan még nem volt, hogy ne legyen sehogy.” Utólag Gábor is megnyugodott, hogy tényleg van élet a Telekom-on kívül.

Mihályi Gábor szakmai profilja: https://www.linkedin.com/in/gabor-mihalyi-31968642/

Nov 18, 202232:22
Topmenedzserből árufeltöltő, portás, majd színész: Czeczeli Tamás

Topmenedzserből árufeltöltő, portás, majd színész: Czeczeli Tamás

Czeczeli Tamás: Színész akarok lenni.

40 milliárdos céget vezetett 2018-ig, majd kirúgták. Ezután elszegődött a Sparba árufeltöltőnek, de dolgozott a Máltai Szeretetszolgálatnál is portásként. Pár napja pedig felállt az értékesítői pozíciójából, amit egy marketing ügynökségnél töltött be.

„Egy kis élelmiszerbolt közelében lakom. Szoktam ott kávézgatni a Nikivel. Ő az üzletvezető. És kérdezte: Nos, Tamás, akkor most mi van munkahellyel? Válaszoltam: Ma még bemegyek, de holnap már lehet, hogy nem. Erre a Niki: Áááá! A múltkor is ezt mondtad... És akkor bementem a munkahelyemre, megnéztem a postafiókomat, kettő email szerepelt benne. Mindkettőt tisztességesen megválaszoltam és miután a főnököm megkérdezte, hogy egyébként Tamás, te ma mit csinálsz? Azt válaszoltam: Most felmondok. És akkor megírtam a felmondásomat. És azt éreztem, hogy ez most így jó.”

A beszélgetésből kiderül mi motiválta Tamást, hogy portásnak szegődjön, és miért füllentett az önéletrajzában? Derogált neki vagy sem, hogy szellemi foglalkozásból fizikai munkára váltott?

Azt is elmeséli, mire tanította meg a Családsegítőnél töltött 13 hónap és mi az, ami lélekemelően vagy lélekrombolóan hatott rá. Úgy fogalmaz: „Olyan történeteket ismertem meg, amiből arra jöttem rá, hogy nekem nagyon szép és boldog életem van. És az, hogy most elfogyott otthon a nutella és a gyereknek mást kell adnom, az egy eléggé apró problémának számít.”

Annál a pontnál pedig, hogy búcsú nélkül köszönt el a közel másfél évnyi portaszolgálattól, elérzékenyül. Megállunk a felvétellel.

Majd belekezdünk talán a legutolsó üzleti élethez köthető karrierváltásába. Amikor Tamást felkerestük, még egy marketing ügynökségnél dolgozott, az interjú előtt 2 nappal pedig felmondott. Kiderül miért váltott ismét és helyezkedett el értékesítőként egy újhullámos marketing ügynökségnél? Hogyan dolgozott értékesítőként és miért adta azt a tanácsot a főnökének, hogy rúgjon ki mindenkit a cégtől. Azt mondja: „Tegnap köszöntem el a csapattól és viccesen azt beszéltük, hogy már kaptam is egy megbízást. A 9 éves kisfiamtól, Brúnótól. Közölte velem, hogy akkor most minden nap én hozom el őt az iskolából.”

Szó lesz arról is, hogyan engedheti meg magának az újlipótvárosi pezsgő polgári élet forgatagát, akár délután 4 órától. És arra a kérdésre, hogy van-e benne bármiféle karriercél, így válaszol: „Persze, színész akarok lenni.”

„Átfuttattam az életemet: 28 évig játszottam, focista voltam. Utána jött 28 év üzleti világ, ami hétfőn talán véget ért. Közben született 4 gyermekem. Tepertem rendesen, sok pénzt kerestem, sok helyre eljutottam. Miért ne lehetne még 28 évem, amikor megint tudnék játszani? Színpadon. Tehát ilyen játékosan fejezném be az életemet.”

Végezetül pedig elárulja szerinte mi szükséges ahhoz, hogy a vágyaink teljesüljenek? Hogy kitartsunk, akkor is, ha az oda vezető út göröngyös.


Vendég: Czeczeli Tamás

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

Oct 28, 202234:58
Brezina Kinga: PR-osból NIA oktató

Brezina Kinga: PR-osból NIA oktató

Két típusa van a Nia órára eljövő embernek: aki visszajön és aki soha többet.

Brezina Kinga bölcsész szakosként végzett az egyetemen, majd kommunikációs szakemberként kezdte meg karrierjét. Mint mondja: „A bölcsész az, akire szeretik azt mondani, hogy mindenhez is ért, meg szeretik lenézni is, hogy közben meg nem semmihez sem ért. Azt gondolom, azért értünk mindenhez, mi bölcsészek, mert olyan gyorsan kell adaptálnunk azt a nagy mennyiségű információt, amit felvesszünk, hogy igenis egy rakás területen helyt tudunk állni. Vagyis ahogy az információt feldolgozod, arra kialakul egy technikád.”

Sokáig rádiózott, innen került át a ’másik oldalra’, ügynökségi pozícióba, például a Café PR-nál rengeteget tanult Balaton Anita égisze alatt. Aztán állami szférában helyezkedett el, az egykori Magyar Befektetési és Kereskedelmfejlesztési Kht-nál sajtófőnökként.

Hírközlési hatóságtól lépett ki. Anya lett. Visszatérése után a non-profit szférában szeretett volna elhelyezkedni, végül szabadúszóként kommunikációs projekteken dolgozott.

Legutolsó karrierváltása, a NIA kapcsán így fogalmaz: „Hajlamos vagyok elmenni az új felé. Szeretek új dolgokat kipróbálni. Azt tudtam, hogy nem fogok szappant főzni, krémeket csinálni...de akkor mit fogok? És meglepett, hogy végül a testem került előtérbe. Ahogy a gyerekeim mondják: a testemmel keresem meg a pénzt.” (nevetünk)

Eleinte a családja is furcsán nézett rá a karrierváltása miatt és reménykedtek, hogy elmúlik a NIA iránti hóbortja és rendes munka után néz. Kinga férjének (szerk: Lovász László) egyik kollégája úgy fogalmazott, könnyű neki, hiszen a batikolt nadrágjában ugrál a füstölők között.

Kinga elmeséli hogyan gondol vissza a versenyszférában eltöltött évekre, mit tanult belőle, mennyire volt jó benne. Arról is szó lesz: Mi volt az a pont, amikor úgy érezte kilép a versenyszférából? Mit érzett akkor? Milyen szorongásokkal küzdött? Egzisztenciálisan hogyan érintette a váltás? Kiknek a támogatására számíthatott? Az üzleti terv helyett hogyan kalkulálta ki a kezdő árait? Azt mondja, üzleti terve nem volt, de kiszámolta, hogy mennyi a terembérlet, és hány embernek kellene eljönnie egy órára, hogy a terembérlet meglegyen, meg a parkolási díj, meg valamennyi kis plusz. És ami ezen felül maradt, még mindig röhejesen kevés volt ahhoz képest, amit legutoljára keresett.

Mikor jutott el arra a pontra, hogy már nyereséges volt a vállalkozása? Ez minek köszönhető? 2010-ben indított vállalkozását mennyire segítette a kommunikációs múltja?

„A jó pr-es attól jó pr-es, hogy tudja kezelni a helyzeteket, meg az embereket.” -vallja Kinga. Szerinte a brandjének egyik kulcsa, hogy meg tudja szólítani az embereket. Őszintén. „...ahogy a NIA-ról írok, az megérinti az embereket.”

Kiderül védőhálóval ugrott fejest az új karrierjének építésébe vagy volt aranytartaléka? És milyen formában környékezte meg a kísértés, hogy visszatérjen a múltbéli szakmájához? Miért állt ellent a csábításnak?

Hogyan érdemes márkát építeni? Brezina Kingának mi jött be? Megél most a vállalkozásából? Milyen NIA tanárnak tartja magát? És szerinte milyen ismérvei vannak egy jó tanárnak?

Vállalkozásában fontosnak tartja a megújulást és erre törekszik is bizonyos időközönként. Elárulja a hosszútávú céljait is, valamint, hogy közben miért tervezi, hogy alkotói szabadságra megy. Kiderül hogyan tervezi azt tudatosan, hogy az ügyfélkörét megtartsa.

A podcast végén pedig útravalót kapunk tőle, vagyis kiderül mit tanult a karrierváltásából, mit tenne ma másképp és mire figyeljünk, amennyiben meglendít minket a váltás szele.


Szerkesztő - műsorvezető: Hadobás Bernadett

Jun 17, 202243:38
Takár Yvette búvármodell, búvároktató karriertörténete

Takár Yvette búvármodell, búvároktató karriertörténete

Takár Yvette búvároktató, búvármodell és ifj. Lőrinc Ferenc búvárfotós világbajnoki aranyérmet hozott el nagylátószögú kategóriában a Madeirán, Porto Santóban megrendezett 18. CMAS víz alatti fotó-világbajnokságon 2021-ben. Ezzel kvalifikálták magukat az idei európa bajnokságra. Hogyan lett Yvetteből búvároktató és búvármodell, miközben Magyarországon nincs tenger? Mi köze ehhez egy medúzának?

Nyolc évesen már búvárúszást gyakorolt, miközben kerámikus szeretett volna lenni. Majd elvégzett egy vendéglátó szakközépiskolát és 21 évesen úgy döntött, inkább búvárkodással foglalkozik. A tanfolyam elvégeztével összefogott egy másik végzőssel, akivel hat éven keresztül egy búvárboltot üzemeltettek. Mindez az 1990-es években történt, amikor Magyarország már nem volt határos tengerrel és még nem volt konkurens búvárbolt.

Hogy miért nem tenger közelében vert sátrat? És mi adta a hajtóerőt az elmúlt 24 évben szakmailag Yvettenek? Mi motiválta? Miért hoztak létre egy hazai búvároktatói rendszert? Hogyan zajlik az oktatás?

1997-ben az első női búvároktatóként tartották számon, miközben ennek a szakmának 90%-a férfiakból áll. Elismerte a szakma?

2015-ben Yvette Máltán élt, amikor ifj. Lőrinc Ferenc felkérte őt víz alatti modellnek. Mit csinál egy búvármodell? Mitől jó valaki lebegőképessége? Hogyan mutat az egy fényképen?

„Bent voltunk a barlangban és a Feri észrevette, hogy annyira közel vagyok a plafonhoz, hogy látszik a víztükörben a sziluettem.  A víztükröt a kifújt buborék mennyiség, amit évek óta a búvárok kifújtak, megállt a plafonon és egy tükröt képzett a levegőbuborék. Tehát megállt a levegő.”

Itt egy kép.

Miért tért vissza Magyarországra 2016-ban? Külföldön vagy belföldön lehet biztos egzisztenciát építeni búvárkodásból? Milyen hatással volt a pandémia a vállalkozására? Mi a búvárszakma jövője?

Mivel búvárfotózásban sikert sikerre halmoztak nemzetközi versenyeken, felfigyelt rájuk a szakma itthon is és kvalifikációt nyertek a 2019-es spanyolországi és 2021-es portugál világversenyekre is. Yvette elmeséli hogyan képzeljünk el egy világversenyt, annak szereplőit és szigorú szabályait. Hogyan készült el a világnyertes fénykép, a legnagyobb víz alatti tülekedés közepette?

Kiknek a támogatása tartotta benne a lelket 24 éven keresztül? És szerinte mikor fogja befejezni a búvároktatást?

Szerkesztő-műsorvezető: Hadobás Bernadett

Jun 03, 202239:09
Szabolcs-Gyuris Éva: „A Funky Pho nem halt meg, csak bezárt.”

Szabolcs-Gyuris Éva: „A Funky Pho nem halt meg, csak bezárt.”

Szabolcs-Gyuris Éva, férjével, Szabolcs Andrással alapította a Funky Pho ázsiai street food éttermet, amely 7 éven keresztül meghatározó szereplője volt a hazai gasztronómiának (is).

„Emlékezetes pillanat volt, mert Brazíliában ültünk a tengerparton, éppen Piña Coladat szürcsölgettünk, amikor kvázi viccből azt mondtam: Nyissunk éttermet! Mire a férjem: Jó, de nem értünk hozzá! - és ezen elröhögtünk, persze a Piña Colada segített oldani ennek a feszültségét. Így született meg a Funky Pho ötlete.”

Végül 2013-ban nyitották meg az éttermüket, amit 3-4 év előkészítő-munkálat előzött meg. Hogy miért? „Mert tényleg nem értettünk hozzá.” – mondja Évi, aki még nem volt 30 éves, amikor a Funky Pho-t elkezdték, ez előtt újságíróként gyakornokoskodott, a férje az üzleti szférában mozgott, de nem vállalkozóként.   Gondolták akklimatizálódnak egy ideig Magyarországon és tanulnak, mielőtt megnyitják az éttermüket.

Évi 4-5 évig – elmondása szerint – „jóvendég volt a világ minden táján” és itt volt az ideje, hogy belülről is megismerje a vendéglátás csínját-bínját, így a szállodaiparban kezdett el dolgozni.

Kiderül, hogy miért ázsiai street food-ot álmodtak meg Magyarországon? Mi szerepelt a 2010-es világmegváltó üzleti tervükben? Éviék egy dologban biztosak voltak, mégpedig hogy: „Nagyon jó minőségű ételt fogunk kínálni, nagyon szerethető formában. Ez a férjem love brand ötletén alapult.”

Évi elmondása szerint mindig is jól főzött, de azért meg kellett tanulnia igazán jól főzni. A Pho leves tökéletesítésére két éven keresztül gyakorolt. Megtudhatjuk az adásból, hogy miben különbözik a Pho leves, a nagymama csontlevesétől, illetve milyen tudatosan előkészített marketingeszközöket alkalmaztak a Funky Pho megnyitása előtt.

Mindent egy lapra tettek fel az étterem kapcsán, minden pénzüket ebbe fektették. Közben megszületett a kislányuk, így a vállalkozás tervezése, építése mellett szülőként is helyt kellett állniuk.

Mélypontok is tarkították a 7 éves sikersztorit. Az első évben valami adót nem fizettek be. Ekkor megálltak egy pillanatra és ránéztek a történtekre. Kiderült, hogy pénzügyileg nem állnak jól. Így csináltak egy nagytakarítást. Üzletvitelileg. Ettől a ponttól kezdték el precízebben rendszerezni az éttermi dolgokat: pénzmozgások, könyvelők, alkalmazottak. A csapat dinamikájának növelése érdekében felfogadtak két szakembert, akik csapatépítőt terveztek a munkavállalóknak. Mind a hét főnek.

A sikerek ellenére a pandémia keresztülhúzta a számításaikat és 2021-ben bezárták az Oktogon környéki éttermet. Ahogy Évi fogalmaz: „A Funky Pho nem halt meg, csak bezárt.”

Mit tanult a vállalkozásából?

- Hogy a nehézségek arra vannak, hogy tanuljunk belőlük. Ha a szándék megvan bennünk, akkor nagyon sok mindent meg lehet oldani.

- A csapatról azt, hogy bár Anyukaként nagyon nehéz vállalkozást indítani, de mindig olyan emberek találták meg őket, akikben tudtak bízni és jól együttműködni.

- És végül azt, hogy olyasmit kell csinálni, amit az ember szeret. „A Funky Pho minden porcikáját a magaménak éreztem és jól éreztem magam benne.” Mással is próbálkozott Évi, de mivel azokat a dolgokat nem érezte igazából magáénak, nem lett belőlük sikersztori.

Fotó: Erdőháti Áron

Szerkesztő - műsorvezető: Hadobás Bernadett

May 20, 202239:38
A BBC álomgyárából kilépve vált hírhedt világutazóvá: Female Yeti

A BBC álomgyárából kilépve vált hírhedt világutazóvá: Female Yeti

Kovács Zsuzsa alias Female Yeti, önbizalomhiányos kislányból bátor hátizsákos világutazóvá cseperedett. Április 8-án utazott Nepálba, hogy többedmagával meghódítsa az Amadablam hegycsúcsot. Az elképesztően alacsony költségvetésű utazásait alkalmi állásokból finanszírozza, mint mondja: „Az az egyetlen megkötésem a munkával szemben, hogy ne kössön le.”

2005-ben gondolt egy nagyot, közgazdász diplomával és 18.000 Ft-tal a zsebében Angliába költözött. Baby szitterként helyezkedett el, majd feladott egy hirdetést, hogy bárpultos állást keres. Jelentkezett rá a BBC. Minek köszönhető, hogy felvették, annak ellenére, hogy sem kávét főzni, sem sört csapolni nem tudott és még az angol nyelvet sem beszélte tökéletesen? "Nyugi, Suzy!" - ahogy az akkori főnöke tanácsolta neki. Zsuzsa roppant menő pozícióig lépdelt a ranglétrán, majd létesítmény menedzserként ugrott ki a BBC-től. Miért hagyta ott az álommelót, ahol naponta olyan világsztárokkal találkozott, mint David Attenborough, Tom Cruise vagy a Red Hot Chilli Peppers tagjai? És mi köze van ehhez David Cameronnak?

Beszélgetésünk első felében közelgő Nepáli útjáról és a BBC-nél töltött időszakról beszélgetünk, a második részben pedig a váltásról és a világutazó életvitelről.

Mint mondja: "Ha eldöntök valamit, azt meg is csinálom. Tehát nincs bennem semmi kétely." Hogyan készült a világutazó életmódra abban a 1,5 évben, amikor eldöntötte, hogy világgá megy? Egyáltalán mi szükséges a világgá menetelhez? Vagy ahhoz, hogy eldönts dolgokat?

Mi a könnyedsége és nehézsége a szabad életnek? Merültek-e fel kétségei, hogy visszakozzon és ismét 9-től 5-ig dolgozzon?

Létezik bázisa egy világutazónak? Hol? Mit szólt a család, amikor váltott 2015-ben? Hogyan változtak meg az emberi kapcsolatai? Miből fedezi a kiadásait? Hogyan teremti meg az utazásainak előfeltételeit? Tervezget vagy spontán? Mi hajtja és motiválja a világutazó életstílusban? Mi történik majd ha ezt az életvitelt abba kell hagynia?

Azt mondja, hogy “Régen azt hittem, hogy a boldogság egy helyen van, de miután rájövünk hogy a boldogság saját magunkban van, tök mindegy, hogy hol ülünk." Minden napot ajándéknak él meg és elmondása alapján minden napot a jelenben él meg. Miért ábrándult ki a társadalmi normáknak megfelelő rendszerből? Mit tanult meg világutazóként és mire a legbüszkébb?

Female Yeti elmeséli miért fontos az életben, hogy nekivágjunk dolgoknak, illetve mire érdemes odafigyelnie azoknak, akik a jól fizető állásukat feladva világutazókká szeretnének válni?


Szerkesztő- műsorvezető: Hadobás Bernadett

Apr 21, 202248:60
HR tanácsadóból dietetikus: így váltott karriert Soltész Erzsébet

HR tanácsadóból dietetikus: így váltott karriert Soltész Erzsébet

Soltész Erzsébet közel 16 évig hr területet támogató szoftverek fejlesztésével foglalkozott, majd lelkes önkéntesből vált az Egy Csepp Figyelem Alapítvány oszlopos tagjává 2012-ben és dietetikusként építette karrierjét. Fő szakmai érdeklődési köre: a bél mikrobiom egyensúlyát támogató táplálkozás, amelynek egyik fő pillére az élelmi rostokban gazdag étrend. A témáról szóló, társszerzővel jegyzett könyve  "A rost jó!" címmel 2020-ban jelent meg.

2021-ben elfáradt. Fél éves alkotói szabadsága alatt leginkább kertészkedéssel töltekezett, majd nemrég úgy érezte a saját lábára áll. Alkalmazottból vállalkozó lett és egyéni dietetikai tanácsadó.

Arról beszélgettünk, hogy kik és milyen jellegű kérdésekben fordulhatnak Erzsébethez egyéni tanácsadás keretében?, miért tartja fontosnak, hogy a hozzá fordulókat személyesen megismerje mielőtt diagnosztizál és dietetikusként javaslatot tesz?, milyen érzések kavarogtak benne, amikor 2006-ban kiderült, hogy cukorbeteg? Milyen lemondásokat kellett átélnie? És hogyan sikerült elfogadnia a betegségét?. Elmeséli a cukorbetegsége kapcsán, hogy: „Küldetésemnek éreztem, hogy elmondjam azt a sok információt az embereknek, ami a saját betegségük korai felfedezését segítheti vagy segít a megfelelő kezelésben. El is kezdtem az észosztást rögtön… ez a fajta buzgóság azóta a helyére került és a megfelelő szakmai tartalom is ott van mögötte.”

Arra is fény derült, hogy a rostban gazdag táplálkozás lemondásokkal vagy lehetőségekkel jár?, vagy hogy melyek a meghökkentően rostban gazdag ételek?. Hogyan merte meglépni Erzsi az éles váltást, vagyis hogy HR szakemberből dietetikus lett? Bár azt mondja: „Ha egy témára rácuppanok, akkor olyan belső meggyőződés van bennem, hogy nincs szükségem külső megerősítésre.” Milyen történet köti Erős Antóniához? És az Egy Csepp Figyelem Alapítványhoz?

Kiderül, hogy a hivatalos dietetikus oktatás, egyetemi képzés mellett milyen módon gazdagította szakmai tudását, mit javasol azok számára, akik az olcsóbb alapanyagok közül válogatva táplálkoznának rostban dúsan. Szóval beszélgetünk szezonális- és lokális termékekről, jó élelmiszerekről, vagy hogy a burgonyát milyen izgalmas új körettel helyettesíthetjük, az 1-2 grammnyi szénhidrátot tartalmazó egészséges nasikról, vagy arról hogyan férhet bele a töltött káposzta a diétánkba?

És persze nem hagyjuk ki a 2021-es alkotói szabadságának tanulságait, vagy hogy, mi az, amire nem tud nemet mondani? És reméli ezzel az információval nem élnek vissza. Szó lesz kertészkedésről, betyárbecsületről, szorongásról, lehetőségekről, illetve négy olyan tanáccsal is ellátja azokat, akik karrierváltásban gondolkodnak, vagy alkotói szabadságra mennének, vagy alkalmazottból vállalkozók lennének, amelyek számára beváltak. 

Szerkesztő- műsorvezető: Hadobás Bernadett

Apr 07, 202241:37
22 év papi szolgálat után karrierváltás: Füzes Ádám

22 év papi szolgálat után karrierváltás: Füzes Ádám

Füzes Ádám 22 év után lépett ki az egyház kötelékéből, a lelkészi hivatását hátrahagyva. Váltott. Jelenleg szupervizor-coach, mentálhigiéniás szakember. Döntésének katalizátora egyrészt a rendszerből való kiábrándulás, másrészt a családalapítás iránti olthatatlan vágya. 2020-ban vállalkozó lett, többek között kiégéssel kapcsolatos elakadásokkal keresik fel, de protestáns lelkészek is járnak hozzá szupervízióba. Azt mondja: "Sokkal több hit kell vállalkozóként az élethez, mint papként."

Többek között arról is beszélgettünk, hogyan tekint most a vallásra, jár-e misére, milyen érzések kavarognak benne, amikor mást hall prédikálni, miért van szüksége a papoknak szupervizóra, milyen érzésekkel szembesült, amikor 22 év szolgálat után rádöbbent, hogy másra vágyik, miért kellett volna már 2009-ben váltania. Szó lesz még védőháló nélküli ugrásról, aranytartalékról, arról, hogyan indította be a vállalkozását és marketingeli önmagát, miért talál rá minden év januárjában a kísértés, hogyan dolgozta fel az őt ért atrocitásokat a kilépését követően. Mesélt a barátjáról, aki 58 évesen döntött úgy, hogy kilép az egyház kötelékéből és persze tanácsokkal is ellátja a karrierváltáson töprengőket megéléseire alapozva és beavat minket a saját szerelmi történetébe, vagyis nemes egyszerűséggel elmeséli hogyan ismerkedett meg a feleségével, milyen a házas élet és a boldog (?) jövő számára.

Szerkesztő -műsorvezető: Hadobás Bernadett

https://www.fuzesadam.hu



Mar 24, 202242:38
Grafikusból kortárs asztalos - Kiss Máté története

Grafikusból kortárs asztalos - Kiss Máté története

"Szerintem a lényeg, hogy az ember jól érezze magát a bőrében és szeresse a munkáját, hiszen a munkánk az egész életünket körbeöleli."

Kiss Máté 1991-ben született és építész szakon végzett 2009-ben a Kós Károly Építőipari Szakközépiskolában. Grafikus képesítést 2013-ban szerzett, majd további négy évig hivatásának tekintette azt. A váltás szele 2016-ban környékezte meg, amikor is úgy érezte kiégés közeli állapotba került a grafikus szakmában, majd édesapja asztalosműhelyében elkészítette első bútordarabját, egy kortárs asztalt. Saját vállalkozást alapított, a fa tökéletlenségében rejlő hibákra építve főként kortárs asztalokat készít. Arról is beszélgettünk, hogyan szerzi ügyfeleit, hogyan árazta be anno a termékeit, mit jelent számára az üzleti terv, hogyan lendül túl a mélypontokon, miért a falfirka jelenti számára a kikapcsolódást és inspirációt, valamint milyen célokat tűzött ki maga elé az elkövetkezendő években.

Aki kérdez: Hadobás Bernadett

Aki válaszol: Kiss Máté, asztalos


Nov 12, 202132:18
Telefonos értékesítőből a Noran Libro kiadó szerkesztője. - Szarka Károly története

Telefonos értékesítőből a Noran Libro kiadó szerkesztője. - Szarka Károly története

Legújabb adásunkban Szarka Károly, a Noran Libro Kiadó szerkesztője arról mesélt, hogyan váltott karriert és lett belőle újságíró, szerkesztő és író, a  multiban töltött idők és az útkeresése után. Mire volt szüksége, hogy elérje vágyait? És mit javasol annak, aki karrierváltásban gondolkodik.

- 1984-ben Mosonmagyaróváron született.

- 2008 -ban diplomázott a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Régió és Vidékfejlesztési szakán.

- 2010-2012 között volt telefonos értékesítő, asszisztens, marketing manager és adminisztrátor.

- 2012-től szabadúszó újságíró

- 2014- ben a Librarius újságírója

- 2018-tól a Noran Libro kiadó szerkesztője

- 2021-ben jelent meg első könyve: Az én hibám címmel


Aki kérdez: Hadobás Bernadett

Fotó: Bach Máté

Sep 24, 202142:03
Rácz Mihály: Képzeld el. Hidd el. Érd el.

Rácz Mihály: Képzeld el. Hidd el. Érd el.

Rácz Mihály Püspökladányban született. 2004-ben diplomázás előtt Nagy-Britanniába költözött, ahol gyári munkásként televíziós panelek összeszerelésével foglalkozott. 2006-ban a Domino's pizzéria franchise partnereként nyitotta meg első egységét Hartlepoolban. 2021-ben a Racz Group égisze alá 36 Domino's pizzéria, 16-16 Anytime Fitness és Costa Coffee, 3 barbershop, bár, étterem és számos egyéb profilú vállalkozás tartozik. Közel 2000 embert foglalkoztatnak, az éves forgalmuk pedig meghaladja a 90 millió fontot.

A kezdetekről, magabiztosságról, problémamegoldó cégvezetésről, bukások feldolgozásáról, a sikere esszenciájáról, kíváncsiságról, vágyakról, emberekbe vetett bizalomról, kiapadhatatlan ambícióiról is beszélgettünk.

Tanulságos 40 perc arról is, milyen attitűddel lett Misi sikeres üzletember. És néhány gondolat tőle:

  • Cégvezetésről: Egy nagy adag magabiztosságal meg lehet csinálni, ha hiszel az embereidben és az embereid hisznek benned.
  • Az emberek megrekednek egy bizonyos szinten, én viszont kíváncsi vagyok, hogy hol van az én határom.
  • Képzeld el, hidd el, érd el.
  • Mivel foglalkozik a piros, kék és fekete csoport a sikeres cégvezetés érdekében?
Aug 06, 202140:37
A 12 hónapos sabbatical leave - Barhács Csaba története

A 12 hónapos sabbatical leave - Barhács Csaba története

Amikor nepáli útján szemben találta magát a Himalája 8091 méter magas hegytömbjével, az Annapurnával: "...ott tényleg megjön az az érzés, hogy milyen pici vagyok én. Ez a hegy itt volt több millió évvel ezelőtt és még lesz is remélhetőleg...Mi emberek pedig jövünk-megyünk...Nah, akkor próbáljuk meg tényleg ezt a földi időt úgy eltölteni, hogy jó dolgokat csinálunk." - meséli vendégünk: Barhács Csaba. Aki kérdez: Hadobás Bernadett

Csaba, a Budapesti Műszaki Főiskolán gépészmérnökként végzett. Közel 13 éven keresztül olyan multinacionális cégeknél dolgozott, mint a Sony vagy a GE, minőségirányítási- és folyamatfejlesztési mérnökként. Aztán 2013-ban megkezdte 12 hónapos sabbatical leave-ét. Az egy évig tartó alkotói szabadsága alatt megjárta az El Caminot, Thaiföldet és a Himaláját, majd 2020-ban végleg szakított az alkalmazotti léttel és LEAN tanácsadó lett a James P. Womack alapította Lean Enterprise Institute (LEI) szervezetnél, amely elsőként alkotta meg a lean fogalmát.

Jul 16, 202142:10
Marketing & PR igazgatóból újratervező - Kozári Edina története

Marketing & PR igazgatóból újratervező - Kozári Edina története

"Számvetést tartottam, hogy mit is csináljak és tényleg azt gondoltam, hogy most még van arra lehetőségem, hogy váltsak. Ha valaki gondolkodik ilyesmin, akkor lépje meg bátran. Engedje meg mindenki magának, hogy kivesz egy kis szünetet, hogy a gondolatait rendbe tudja rakni, és pihenjen...aztán meg jön úgyis a további irány. Képesek vagyunk arra, hogy újraírjuk magunkat és megtaláljuk azt, ami továbbra is boldogságot fog okozni." Vendég: Kozári Edina. Aki kérdez: Hadobás Bernadett

Edina a Kodolányi János Főiskolán kommunikációs szakon végzett, majd PR asszisztensként helyezkedett el a Mercedes- Benz Hungária Kft.-nél. Közel 23 év után, a marketing és PR igazgatói székéből állt fel 2020 augusztusában, majd kislányával Ausztriába költözött, ahol megkezdte a közel 9 hónapja tartó spirituális szabadságát.


Jul 01, 202144:15
Országhatárokat átívelő karrierváltás - Gódor Eszter története

Országhatárokat átívelő karrierváltás - Gódor Eszter története

"Azzal kell szembenézned: mi fog majd jobban fájni? Ha egy kicsit meg kell valamiért szenvedned, vagy az, hogy soha nem lépted meg és soha nem fogod megtudni, hogy milyen lett volna, ha legalább megpróbálod." Vendég: Gódor Eszter

Eszter közgazdászként végzett a Budapesti Gazdasági Egyetemen, majd 8 évet töltött ügyfélszolgálati szektorban alkalmazottként, Shared Service Centerekben. A menedzseri pozíciójából kilépve Spanyolországba költözött, ahol elmondása szerint hat hónapig biciklizett, élvezte az életet. Majd kisebb kanyarokkal megalapította saját, interaktív nyelvoktatással foglalkozó vállalkozásait: Kids Online English és Jump Start Your School néven.


Jun 16, 202150:11
Közgazdászból sajtkészítő - Reményik Kálmán története

Közgazdászból sajtkészítő - Reményik Kálmán története

"Ha azzal foglalkozom nap, mint nap, amit szeretek csinálni, akkor az könnyű és jó. Ha olyannal kell foglalkoznom, amit nem szeretek, az nehéz és rossz. Az ember általában a könnyűt és jót keresi az életében, nem a nehezet és rosszat. Mindenki keresse azt, ami boldoggá teszi és legyen bátor!" Vendég: Reményik Kálmán. Aki kérdez: Hadobás Bernadett

Kálmán közgazdászként végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd népművelőként helyezkedett el. 1991-1995 között adótanácsadói, adószakértői és könyvvizsgálói képesítéseket szerzett. Top menedzser pozíciókban dolgozott többek között a Diego szőnyegkereskedés, az Orex (óra-ékszer), valamint a Nemzeti Infrastruktúrális Fejlesztő Zrt.-nél 2010-ig. Ma a Vászolyi Sajtmanufaktúra tulajdonosa, ahol ő maga készíti a sajtjait.

Jun 03, 202159:40